MÁSZÁSOKTATÁS
HEGYMÁSZÓ és TERMÉSZETJÁRÓ
SPORTEGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
1. §
PREAMBULUM
Alulírott alapítók elhatározva a MÁSZÁSOKTATÁS HEGYMÁSZÓ és TERMÉSZETJÁRÓ SPORT-
EGYESÜLET létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény (Ectv.), továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve, a
tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
2. §
ÁLTALÁNOS RÉSZ
1. Alapadatok:
Az egyesület neve: Mászásoktatás Hegymászó és Természetjáró Sportegyesület
Az egyesület rövid neve: Mászásoktatás HTSE
Az egyesület angol neve: Climbingeducation Mountaineering and Trekking
Sport Association
Az egyesület székhelye: 2898 Kocs, Szőlőhegy 2139.
Az egyesület alapító tagjai:
Treszl Gábor 2898 Kocs Szőlőhegy 2139.
Hibbey Csaba 2800 Tatabánya Bárdos László utca 4. A lph. fsz. 2 a.
Teleki Dávid 2067 Szárliget Erdősor utca 33.
Hibbey Kinga Andrea 2890 Tata Dózsa György utca 54.
Ujházi István 2840 Oroszlány Béke utca 17.
Szarka Bence 5553 Kondoros Hősök útja 29.
Zavecz Flóra 2800 Tatabánya Sárberki lakótelep 317. 2 em. 9 a.
Fodor Anna 2890 Tata Harmónia utca 2. 1 a.
Krupp Vivien 2067 Szárliget Erdősor utca 33.
Ozvaldik Dániel 2800 Tatabánya Sárberki lakótelep 317. 2 em. 9 a.
2. Az egyesület önálló jogi személy.
3. §
AZ EGYESÜLET CÉLJA
1. Az egyesület célja különösen:
• a hegy- és sziklamászó sport népszerűsítése,
• a hegymászás és sziklamászás rendszeres művelése,
• az aktív életmód népszerűsítése,
• a természettudatos gondolkodásmód terjesztése,
• egészségmegőrzés,
• nevelés és oktatás,
• képességfejlesztés,
• ismeretterjesztés,
• környezetvédelem,
• sport,
• természet-, növény-, és állatvédelem,
• bolygónk távoli vidékei természeti kincseinek tudományos alapossággal történő gyűj-
tése és a nagyközönség (iskolák, művelődési és oktatási intézmények, illetve minden
egyéb érdeklődő) számára elérhetővé tétele
• együttműködés hasonló társadalmi szervezetekkel, sportszervezetekkel, rendezvény-
szervezőkkel a tevékenységek összehangolásának, közös programok szervezése és in-
formáció-megosztás érdekében.
2. Az Egyesület további célja a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
Az Egyesület céljának és az ahhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása érdekében az Egye-
sület esetenként gazdasági, vállalkozási tevékenységet is végez, amely azonban kizárólag ki-
egészítő tevékenységként folytatható.
4. §
AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE
1. Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) tevékenységet fejti ki:
• természetjáró túrák szervezése,
• hegymászó túrák szervezése,
• expedíciók szervezése,
• sítúrák szervezése,
• edzőtáborok szervezése,
• teljesítménytúrák szervezése,
• síoktatás,
• alapfokú sziklamászás oktatása,
• outdoor elsősegélynyújtás oktatása,
• nyári magashegyi oktatás,
• téli magashegyi oktatás,
• hegymászáshoz szükséges kondíció megszerzéséhez alapozó, felkészítő és szinten
tartó edzések szervezése és végrehajtása,
• kerékpártúrák szervezése,
• vízi túrák szervezése,
• erdei iskolák szervezése,
• iskolai természetjáró túrák és kulturális programok szervezése, végrehajtása
• csapatépítő tréningek szervezése,
• előadások, élménybeszámolók, prezentációk, dia-, és filmvetítések,
• anyagi támogatást nyújtása expedíciók, túrák részére felszerelés beszerzése, úti-, szál-
lás-, felkészülési és egyéb, sikeres expedíciók szervezéséhez szükséges közvetlen és
közvetett költségek fedezéséhez,
• részt vesz és támogat egyéb — néprajzi, antropológiai — kutató és expedíciós projek-
teket, támogatja és szervezi azokat, valamint dokumentációjukat gyűjti és közzéteszi,
• tagjai számára a természetjárással kapcsolatos anyagokat, ajánlásokat, kiadványokat
készít, készíttet, illetve vásárol.
2. Az Egyesület egyéb feladatait az Alapszabályban, illetve a 2011. évi CLXXV. törvényben, a
2004. évi I. törvényben, valamint az Egyesület tevékenységére vonatkozó további, mindenkor
hatályos jogszabályokban foglaltak szellemében, valamint a rendelkezésre álló feltételeknek
megfelelően az Egyesület Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) határozza meg.
5. §
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Az Egyesület sajátos civil szervezet, amelyre az új Ptk., a Civil törvény, a Sporttörvény és
más, az egyesület tagságához, illetve tevékenységéhez kapcsolódó jogszabályok irányadók.
2. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik.
3. Az Egyesület tevékenységei keretében nyújtott szolgáltatásokat bárki igénybe veheti.
4. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja nyilvános. A nyilvánosságot az Egyesü-
let oly módon biztosítja, hogy a székhelyén a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos infor-
mációkat bárki számára hozzáférhető módon közzéteszi (kifüggeszti, továbbá online felüle-
ten, saját weblapján elérhetővé teszi.) Az Egyesület ügyvezetésétől (elnökségétől) bárki kér-
het ezzel kapcsolatban a közzétételt meghaladó információt. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre
az Egyesület ügyvezetése (elnöksége) illetve annak tagja köteles megfelelő választ adni.
5. Az Egyesület vagyonát a tagok éves tagdíj-befizetése – mint vagyoni hozzájárulás –, tagok és
nem tagok által biztosított pénzbeli juttatások, pályázatok során elnyert támogatások, egyéb
bevételek, és – korlátozottan – saját vállalkozási tevékenységéből származó bevételei jelentik.
6. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen Alapszabályában meghatáro-
zott alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kiegészítő tevékeny-
ségként végezhet. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabály-
ban meghatározott tevékenységére fordítja.
7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet
nem folytathat, európai uniós, illetve országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormány-
zati választáson jelöltet nem állíthat.
8. Az egyesület együttműködhet minden olyan hazai és külföldi egyesülettel, állami, önkor-
mányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezettel, jogi-, és természetes személlyel, amelyek
(akik) céljai megvalósítását segíthetik – ide nem értve a politikai pártokat.
9. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát
az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán továbbá egyéb elektronikus úton, illetve
módon (pl. saját internetes honlap, Facebook-megjelenítés) való közzététel útján biztosítja.
Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig az egyesület
székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.
10. Az egyesület tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyil-
vános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére máso-
latot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület
elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat
kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biz-
tosítani a kérelmező számára.
6. §
AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
1. Az Egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes.
2. Az Egyesület tagsági formái:
• rendes tag,
• pártoló tag.
Az egyesületi tagság alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
Az egyesület megalakulását követően a tagsági státusz a belépési nyilatkozat Elnökség általi elfo-
gadásával keletkezik.
A rendes tag:
Az Egyesület rendes tagja lehet minden magyar vagy külföldi természetes személy, továbbá min-
den magyar vagy külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki
tagfelvételi kérelmében nyilatkozva az Egyesület Alapszabályával és céljaival egyetért, és vállalja
a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítését.
A tag tagsági jogait általában személyesen gyakorolhatja. Az Alapszabály azonban lehetőséget
biztosít arra is, hogy a tag tagsági jogait – közokiratba, ügyvéd által ellenjegyzett, vagy teljes bi-
zonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással – képviselőjén keresztül is gyakorolja.
Ilyen esetben a képviselő a meghatalmazás egy eredeti példányát az Elnökségnek bemutatja és
átadja.
Az Egyesület rendes tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében,
b) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén,
c) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen,
d) jogszabályban meghatározott egyéb feltételektől függően (pl. nagykorúság) bár-
mely társasági tisztségre választhatnak és választhatók – kivéve, hogy nem ter-
mészetes személyek egyesületi tisztségre nem választhatók,
e) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein,
f) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezményeket,
g) a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani a jogszabályok, az Alapszabály és egyéb, egyesületi sza-
bályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait,
b) az egyesület céljával összefüggő egyesületi és azon kívüli tagi és nem tagi tevé-
kenységek során is kötelesek a Ptk. 1:3. §-ban szabályozott „jóhiszeműség és
tisztesség” elvének megfelelő magatartást tanúsítani, továbbá magatartásuknak
meg kell felelni a Ptk. 1:4. §-ban megfogalmazott elvárható magatartás elvének,
c) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvál-
lalt, vagy a Közgyűlés által rájuk bízott feladatokat, és tőlük elvárható módon
kötelesek elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását,
d) nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület te-
vékenységét, nem bomlaszthatják az egyesület, illetve a tagság egységét; az
egyesület tevékenységével kapcsolatos kritika, illetve a tagok közötti nyilvános
kommunikáció nem fajulhat személyeskedésbe, nem irányulhat lejáratásra, és
nem teremthet olyan helyzetet, amely alkalmas arra, hogy rombolja az egyesület,
illetve tagjai jó hírét,
e) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül megfizetni. A tagdíj mértékét, a befizetés
idejét és módját a Közgyűlés határozza meg, mely döntésről az érintettek (a ta-
gok) a Közgyűlést követően tájékoztatást kapnak,
f) kötelesek lakcímük megváltozását 8 napon belül az Elnökségnek bejelenteni.
g) valamennyi tag (rendes és pártoló) kötelessége az Egyesület vagyonának meg-
óvása, érdekeinek védelme.
A pártoló tag:
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, civil
vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének
rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tag illetőleg nem természetes személy pártoló
tag esetén képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen. Szavazata azonban nincs,
tisztség viselésére nem választható. Részesülhet ugyanakkor a tagokat megillető szolgáltatásokból,
kedvezményekből, részt vehet az Egyesület egyéb rendezvényein. Pártoló tag kérheti rendes taggá
történő felvételét az egyesületbe. E kérelemről az Elnökség az általános szabályok szerint dönt.
Az Egyesület pártoló tagjainak jogai:
a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén,
b) tanácskozási, indítványozási jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen,
c) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein,
d) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat és kedvezménye-
ket,
e) a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
Az Egyesület pártoló tagjainak kötelességei:
a) kötelesek megtartani a jogszabályok, az Alapszabály és egyéb egyesületi szabály-
zatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait,
b) kötelesek a tagdíj, illetve a vállalt egyéb vagyoni hozzájárulás megfizetésére,
c) nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület te-
vékenységét.
6. §
TAGSÁGI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE
1. A tagok sorába rendes és pártoló tagként tagfelvételi kérelemmel, illetve annak aláírásával
és legalább egy évi tagdíj egyidejű megfizetésével lehet jelentkezni.
2. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell eljuttatni. A tagdíjat az Egyesület
bankszámlájára kell átutalni vagy az Egyesület Elnökségénél kell megfizetni.
3. Az Egyesület rendes, illetve pártoló tagja az lesz, akit – felvételi kérelme alapján és szerint
– az Egyesület Elnöksége a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül, nyílt szavazá-
son, egyhangú szavazással meghozott határozatával a tagok sorába felvesz.
4. Az egyesület tagjának jelentkező természetes vagy jogi személy első lépésként – az első
naptári évben – az egyesület pártoló tagjává válik, feltéve, hogy az Elnökség egyhangú
(igenlő) határozatával felvételéről dönt.
5. A pártoló tag akkor válhat rendes taggá, ha legalább egy naptári év pártoló tagság után ké-
relmet nyújt be, hogy az Egyesület fogadja be rendes tagjai közé, és a kérelmet az Elnökség
egyhangúlag elfogadja.
6. A tagság az Elnökség elfogadó határozatának napjával jön létre.
7. A felvett tagot az Elnökség felveszi a tagi nyilvántartásba, annak megjelölésével, hogy ren-
des vagy pártoló tag.
8. Az Elnökség a tagfelvételről szóló határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül
írásba foglaltan, igazolt módon megküldi a tagfelvételt kérelmezőnek. A tagfelvételi kérelem
elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. Amennyiben a Közgyűlés a jelentkezőt nem
veszi fel az egyesület tagjai közé, a befizetett tagdíjat a jelentkező részére az Elnökség 30
napon belül visszafizeti.
9. A tagfelvételi kérelmet el kell utasítani, ha:
a) a kérelmet benyújtó az Egyesület alapszabályában foglaltakat magára nézve kö-
telezőnek nem fogadja el,
b) a tagdíjat a jelentkezéssel egy időben, legkésőbb azonban az Elnökség tagfelvé-
telről szóló döntése napjáig nem fizette meg,
c) ha jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az ezzel járó hátrányok
alól való mentesítés időpontjáig,
d) ha a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltották, a mentesítés időpontjáig.
7. §
A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
1. A tagsági jogviszony – mind a rendes, mind a pártoló tagoknál az alábbiak szerint – megszűn-
het vagy megszüntethető. Egyes megszűnést, illetve megszüntetést eredményező okok azon-
ban a különleges jogállású tagok esetében – következők szerint – nincsenek, illetve nem le-
hetnek.
2. A tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag Egyesületből való kilépése esetén.
A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület Elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozatával
bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
A kilépési szándékot írásban kell benyújtani az Egyesület Elnökségéhez. A kilépési nyi-
latkozattal együtt a tagsági igazolványt is át kell adni az Elnökségnek. A tagság a kére-
lem benyújtásával egyidejűleg megszűnik.
Az Elnökség 30 napon belül köteles megtárgyalni, hogy a tagsági jogviszony megszű-
nését követően marad-e olyan kötelezettség, amelynek teljesítése a tag kötelezettsége
lenne.
Amennyiben a tagot kifejezetten őt érintő kötelezettség nem terheli, a tagsági jogvi-
szony megszüntetésének bejelentését az Elnökség tudomásul veszi, és a tagot törli a
tagnyilvántartásból.
A tagsági jogviszonnyal kapcsolatos, kifejezetten a kilépő tagot terhelő kötelezettségek
fennállása esetén a tagsági jogviszony megszüntetésével egyidejűleg az Elnökség intéz-
kedik a tag kötelezettségeinek érvényesítéséről: felszólítja a tagot a teljesítésre, illetve
végső esetben jogi eljárást indít a kilépő tag ellen.
b) A tag halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén.
c) Az Egyesület megszűnése esetén.
d) A tagsági jogviszony megszűnése az Egyesület általi felmondással:
– A tagsági jogviszony az Egyesület általi felmondással megszűnik, ha az egyesület
tagja a tagdíjat annak esedékességétől számított 60 napon belül nem fizeti meg.
Az esedékességtől számított 30 nap eltelte után – amennyiben a tag nem fizeti
meg a tagdíjat – az Elnökség írásban felszólítja a tagot a teljesítésre.
– Az írásbeli felszólítást utólag is igazolható módon kell megtenni. A felszólításnak
tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy a felszólítás kézhez vételétől számí-
tott, a tagdíj megfizetésére nyitva álló 30 napos póthatáridő eredménytelen eltelte
után az egyesületi tagságot az Egyesület Elnöksége – további külön intézkedés
nélkül – felmondja.
– A tagság Egyesület általi felmondással történő megszűnése után a tagságát elve-
szítő nevét az Elnökség törli az Egyesület névsorából, s ezzel egy időben írásban,
utólag is igazolható módon értesíti a tagot az Elnökség tag törlését elrendelő ha-
tározatáról.
e) A tagsági jogviszony megszűnése kizárással:
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan
vagy ismételten sértő magatartása esetén az Egyesület Elnöksége – bármely egyesületi tag
vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A tag kizárásáról az Elnökség határoz. A tag kizárásához az Elnökség nyílt szavazáson
hozott, egyszerű szótöbbséget igénylő határozata szükséges.
Ki lehet zárni a tagot, különösen, de nem kizárólagosan, ha:
• őt bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó sza-
badságvesztésre ítéli, illetve a közügyek gyakorlásától eltiltja,
• az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okoz és azt
írásbeli felszólítás ellenére, annak kézhez vételétől számított 30 napon belül nem té-
ríti meg,
• ha a tag az Alapszabály rendelkezéseit nem tartja meg, úgy – a kötelezettségszegés
megszüntetésére irányuló, az Elnökség által tett írásbeli felszólítás eredménytelen
eltelte után – a tagot az Elnökség kizárhatja az Egyesület tagságából.
A kizárási eljárás alá vett tagot az Elnökség – utólag is igazolható módon – írásban tájé-
koztatja az ellene indított eljárásról. A tájékoztatásban pontosan meg kell jelölni azt az
okot, körülményt, vagy tagi magatartást, amely miatt az Elnökség a kizárási eljárást kez-
deményezte. Az eljárás alá vont személynek biztosítani kell, hogy észrevételeit, kifogásait,
indítványait az Elnökségnél észszerű határidőn belül írásban vagy szóban előterjessze. A
tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű
meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem
akadályozza. Kérésére szóbeli meghallgatását is biztosítani kell. A meghallgatásról jegy-
zőkönyvet kell felvenni, amelyet megfelelően hitelesítve az eljárás alá vont taggal is alá
kell íratni. Az eljárás alá vont tag képviselővel is eljárhat. Az eljárást az Elnökség folytatja
le. Az Elnökség határozatát írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolás-
nak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jog-
orvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. Az Elnökség a kizáró határozatot a tagkizárási
eljárás megindításától számított 30 napon belül meghozza, és határozatát 8 napon belül
utólag is igazolható módon írásban közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított
15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez címzetten írásbeli fellebbezéssel élhet. A fel-
lebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be-
lüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A Közgyűlés nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban ki-
hirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
8. §
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
Az Egyesület szervei:
1. Közgyűlés
2. Elnökség
9. §
AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE
1. Az Egyesület döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.
2. Az Egyesület tagja jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a köz-
gyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket
tenni.
3. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen
meg kell tárgyalni az éves pénzügyi tervet, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről
szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
4. A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökség tagja hívja össze.
5. A Közgyűlés összehívása a tagok részére a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15
nappal korábban kiküldött, utólag is igazolhatóan, írásbeli meghívóval történik. A meghívót
– a Közgyűlés előtt legalább 15 napra – az Egyesület székhelyén ki kell függeszteni.
6. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az
ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és a jogosultak egyhangú-
lag hozzájárulnak az ülés megtartásához.
7. A meghívónak tartalmaznia kell: az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyszínének
és idejének megjelölését és az ülés napirendjét.
8. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogo-
sultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
9. Az Egyesület közgyűlése az ülését alapvetően a székhelyén tartja, de az Elnökség meghívó-
ban tett indítványa esetén lehetőség van a székhelytől eltérő helyen tartandó közgyűlés meg-
tartására is.
Amennyiben a közgyűlés székhelytől eltérő helyen történő megtartása ellen legalább három
egyesületi tag írásban tiltakozik, akkor a közgyűlést el kell halasztani, és a Közgyűlést új
meghívó küldésével az Egyesület székhelyére kell összehívni.
10. A napirend kiegészítését – indokolással ellátva – bármely tag kérheti, akár a meghívó kéz-
hezvételét követően írásban, akár a Közgyűlésen személyesen. Az írásban előterjesztett na-
pirend-kiegészítés tárgyában a Közgyűlést összehívó jogosult dönteni. Elfogadás esetén az
írásban javasolt napirendi pontokról a tagokat írásban értesíteni kell, ha ez a javaslat beér-
kezésétől a Közgyűlés időpontjáig hátralévő időben megtehető. Ha a napirend kiegészítése
iránti kérelmet a döntésre jogosult elutasítja, vagy erről nem dönt, akkor a Közgyűlés a na-
pirend elfogadása előtt köteles dönteni a napirend kiegészítési indítványról.
A tag által javasolt, és a napirendbe felvett napirendi pontot a Közgyűlés köteles megvitatni,
és ha szükséges, arról döntést hozni. Döntés azonban csak akkor hozható, ha a napirendi
pont közlése a Közgyűlést megelőzően legalább 5 nappal megtörtént, vagy a Közgyűlésen a
tagság legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan úgy döntenek, hogy a felvetett na-
pirendi pontban hozzon döntést a Közgyűlés. Ez a szabályozás a megismételt Közgyűlés
esetére is érvényes.
10.1. A közgyűlésen megjelent tagokat írásban (jelenléti íven) regisztrálni kell. A regiszt-
rációt az Egyesület Elnökségének tagjai végzik. A regisztráció során biztosítani kell,
hogy a Közgyűlésen megjelent valamennyi tag azonosítható legyen, továbbá a hatá-
rozatképesség a Közgyűlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.
10.2. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselője a re-
gisztráció során köteles személyazonosságát személyi azonosító okmánnyal, továbbá
lakóhelyét lakcímkártyával vagy azzal egy tekintet alá eső okirattal igazolni.
A nem természetes személy küldött képviselője ezen túlmenően képviseleti jogosult-
ságát is köteles igazolni.
11. A Közgyűlést a megjelent tagok létszámától függetlenül meg lehet tartani. A Közgyűlés
azonban csak akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő
szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni
kell.
A közgyűlés határozatképességét a levezető elnök megvizsgálja. Amennyiben az elnök azt
észleli, hogy a közgyűlés elveszítette határozatképességét, akkor e tényt megállapítva azt
jegyzőkönyvezni kell, s a továbbiakban a közgyűlés határozatot nem hozhat.
12. A Közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A tagok általában személye-
sen szavaznak, de lehetőség van az Alapszabály 6. § szabályai szerint képviselő általi sza-
vazásra is.
13. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, akkor őt az adott határozat meghozatalánál a
határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
14. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére
másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy
alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
15. A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érde-
kelt.
Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkö-
tés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának,
a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
16. A Közgyűlés határozatait általában a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
szavazatok egyszerű többségével (50 % + 1 szavazat), nyílt szavazással hozza meg. Ha tör-
vény vagy jelen Alapszabály az egyszerű többséghez képest eltérő szavazati arányt ír elő,
akkor aszerint kell megállapítani a szavazás eredményét.
Az Egyesület Alapszabályának módosításához, az Egyesület egyesüléséhez és szétválásához
a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljainak módosításához, és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési ha-
tározathoz a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott hatá-
rozata szükséges.
17. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, és határozat hozatala szükséges, akkor a
Közgyűlés ülését meg kell ismételni úgy, hogy arra az eredeti közgyűlési időponthoz képest
15 napon belül, de legalább a határozatképtelen Közgyűlés napjától számított 3 nap elteltével
kerüljön sor. A megismétlendő közgyűlési ülés időpontja és helye az eredeti meghívóban is
megjelölhető. Az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül ha-
tározatképes az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, valamint az elhalasztott
Közgyűlésen megjelent tag javaslata alapján felvett és a megismételt Közgyűlésre szóló
meghívóban is közölt napirendi pontokban. A meghívóban erre fel kell hívni a tagság figyel-
mét.
A megismételt közgyűlés akkor is határozatképes, ha azon a rendes tagok kevesebb, mint a
fele vesz részt, feltéve, hogy erről az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban a figyelmüket
felhívták.
18. A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A jelenlévő tagok több
mint felének szavazatával titkos szavazás is elrendelhető. Titkos szavazásra bármely tag te-
het javaslatot, e javaslatról kötelező szavazni.
A szavazás eredményét – a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát – a
Közgyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell.
19. A Közgyűlés a döntéshozatalban való segítségül külső személyek, tanácsadók, szakértők
igénybevételére jogosult. Ilyen személyek részére az Egyesület Elnöke a Közgyűlés össze-
hívásakor napirendet is tartalmazó meghívót küld, és abban megjelöli, hogy a Közgyűlés
mely kérdésben számít a segítségére.
Ezek a személyek a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
20. A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökség leg-
idősebb jelenlévő tagja.
20.1. Amennyiben az adott napirendi pontban a levezető elnök érintett, úgy a Közgyűlés
vezetését e pont tárgyalása idejére az Elnökség legidősebb jelenlévő tagja veszi át.
20.2. Ha az Elnökségnek nincs olyan tagja, aki nem érintett, akkor a napirendi pont idejére
a tagok közül kell levezető elnököt választani.
20.3. A levezető elnök:
– biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét,
– biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerűségét,
– amennyiben a Közgyűlés a napirendekkel összefüggő felszólalások, észrevételek
időtartamát megállapítja, úgy biztosítja az időkorlátok betartását.
– jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a
felszólalásának módja, stílusa, tartalma, illetve magatartása a Közgyűlés munkáját
hátráltatja, akadályozza, kivéve, ha a Közgyűlés az érintett személy további felszó-
lalása mellett dönt.
20.4. Jelölőbizottság
– Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztását az Egyesület tagjai által maguk
közül, a választás előtti év utolsó közgyűlésén ad-hoc jelleggel – nyílt szavazással
– megválasztott bizottság segíti, amely a tagok véleményének választás előtti be-
gyűjtése alapján készíti el az adott tisztségre jelöltek listáját.
– A jelölőbizottság nem állandó szerve az egyesületnek. A bizottság, illetve tagjai-
nak megbízatása az eredményes választás után megszűnik.
– A jelölőbizottság létszáma három fő, az elnökét a tagok maguk közül választják.
– A jelölőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki a bizottság által végzett
jelölő eljárásban jelölt lesz. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a jelölő-
bizottságba új személyt kell választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szük-
ség szerint új jelöltet kell állítani.
20.5. Szavazatszámláló Bizottság
– A Közgyűlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A
szavazatszámlálás módját (az Alapszabály 9. § 16. pontja alapján) a levezető elnök
határozza meg. Az írásbeli szavazással történő határozathozatal során a szavazato-
kat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze.
– A Szavazatszámláló Bizottság a Közgyűlés által – nyílt szavazással, alkalmanként
– megválasztott (nem állandó jellegű), a jelen lévő tagok száma 10 %-ának meg-
felelő, de legalább 3 főből áll (tört szám esetén felfelé történik a kerekítés). A sza-
vazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.
– A Szavazatszámláló Bizottság elnöke útján ismerteti a szavazás módját, ellenőrzi
a szavazás szabályszerűségét, elvégzi a szavazatszámlálást és beszámol a Közgyű-
lésnek a szavazás eredményéről.
– A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott sza-
vazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követően összeférhetetlenség
merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a
jelölés elfogadása esetén a szavazatszámláló bizottságba kell új személyt válasz-
tani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.
Nem lehet a közgyűlési határozathozatal során tagja a Szavazatszámláló Bizott-
ságnak olyan személy
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem
tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcso-
latban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő
cél szerinti juttatás.
– A szavazatszámlás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
21. A Közgyűlés és a rendkívüli Közgyűlés összehívása, a napirendi pontok és a tárgyalandó
napirendi pontokhoz szükséges anyagok összeállítása, tanácsadó személyek meghívása az
Elnök vezetésével az Elnökség feladata.
22. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet hitelesítés céljából a levezető elnök,
valamint két jelenlévő – a jelenlévők többsége által erre kijelölt – tag, mint jegyzőkönyv-
hitelesítők, továbbá a többség által jegyzőkönyv-vezetőnek kijelölt tag írják alá.
23. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv-vezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítői-
nek a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
tartózkodók számát, és az elfogadott határozatokat.
24. A Közgyűlés döntéseiről az Elnök olyan nyilvántartást köteles vezetni (Közgyűlési Határo-
zatok Tára), amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a dön-
tést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
25. A Közgyűlés dönt az Egyesület céljának megvalósulásához szükséges feladatokról (a feladat
kijelölése, végrehajtás módjának meghatározása, végrehajtásra tag kijelölése stb.), elfo-
gadja, jóváhagyja az Egyesület költségvetését.
A Közgyűlés évente beszámoltatja az Elnökséget tevékenységéről, a Közgyűlés döntéseinek
végrehajtásáról.
26. A Közgyűlés ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az arról készült jegyzőkönyvet, a Köz-
gyűlésen hozott határozatokat jelen Alapszabályban foglaltak szerint megtekintheti.
26.1. A Közgyűlés által hozott olyan határozatot, amelynek természetes vagy egyéb sze-
mély érintettje van, ismertetni kell azzal, akire az rendelkezést tartalmaz. Az ismer-
tetés történhet
– a közgyűlésen szóban, a határozat utólagos írásba foglalásával és az érintett ré-
szére utólag is bizonyítható módon történő megküldésével;
– írásban, az érintett részére utólag is bizonyítható módon történő megküldésével.
Az ismertetést az Elnökség végzi, s annak a határozat meghozatalától számított 15
napon belül meg kell történnie.
26.2. A Közgyűlés által hozott határozatok – alapvetően – nyilvánosak. Ezért a határoza-
tokat az egyesület székhelyén bárki számára hozzáférhető módon ki kell függeszteni,
illetve a határozatokba való betekintést az Alapszabály 12. § rendelkezései szerint
biztosítani kell.
Nem nyilvános az a közgyűlési határozat, illetve annak azon része, amelynek nyil-
vánosságra kerülése személyhez fűződő jogot sértene, illetve a közérdek védelmét
veszélyeztetné.
27. Határozathozatal közgyűlési ülés tartása nélkül
a) A Közgyűlés jelen Alapszabály rendelkezése szerint közgyűlési ülés nélkül („távolléti
ülés”) is hozhat érvényes határozatokat.
b) A távolléti ülés szükségességéről az Elnökség határozattal dönt.
c) Amennyiben az Elnökség döntése szerint ülés tartása nélküli határozathozatal szüksé-
ges, akkor azt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldé-
sével kezdeményezi.
d) Egyszerre több határozat is meghozható ily módon.
e) A határozattervezet megküldésével egy időben tájékoztatni kell a tagokat a szavazás
megküldésére nyitva álló időről, megjelölve azt a napot és órát, amely határidőn belül
a szavazat érvényesen megküldhető az Elnökségnek.
f) A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt
kell biztosítani arra, hogy a határozattervezetről kialakítsák álláspontjukat és szavaza-
tukat megküldjék az Elnökségnek.
g) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredmé-
nyes, ha legalább annyi érvényes szavazatot megküldenek az Elnökség részére, ameny-
nyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés
tartása esetén.
h) A szavazatot írásban kell megküldeni az Elnökségnek, amely történhet postai úton vagy
elektronikus módon is. A szavazatnak és eljuttatási módjának azonban alkalmasnak
kell lenni arra, hogy a szavazót azonosítani lehessen, továbbá szavazata egyértelműen
megállapítható legyen.
i) A szavazás történhet képviselő útján is, ekkor a képviseletre vonatkozó általános sza-
bályokat kell alkalmazni.
j) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valam-
ennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésé-
nek napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás ered-
ményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal.
k) A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat
korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
28. Elektronikus úton megtartott közgyűlés
a) Közgyűlés – az ügyvezetés döntése alapján – elektronikus hírközlő eszköz igénybe vé-
tele útján is megtartható.
b) Ebben az esetben is előre közölni kell a tagokkal a napirendre vonatkozó részletes tá-
jékoztatást és a határozatok tervezetét.
c) Az egyesület közgyűlése a Google Meet programot részesíti előnyben, vagyis a köz-
gyűlés elektronikus úton akkor tartható meg, ha minden tag rendelkezik Google Meet
programmal és ennek használatára alkalmas informatikai eszközzel. A program és az
eszköz rendelkezésre állásáról az ügyvezetés a tagokat előzetesen nyilatkoztatja, to-
vábbá a közgyűlésre elektronikus úton meghívót küld.
d) Nem tartható elektronikus úton közgyűlés, ha az ellen a tagok 15 %-a, de legalább 3
tag írásban tiltakozik.
e) A közgyűlést az ügyvezetés által kijelölt levezető elnök nyitja meg a program indításá-
val. A közgyűlésről egyidejű kép-, és hangfelvételt kell készíteni, melyet elévülési időn
belül meg kell őrizni. A közgyűlés kezdésének időpontjában számba kell venni a kap-
csolódott tagokat, s – személyes ismeret hiányában – ellenőrizni kell őket bármely,
személyazonosításra alkalmas okmányuk bemutatásával. A közgyűlés akkor tarható
meg, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a résztvevők között az elektronikus kép és
hang egyidőben továbbítható.
f) A közgyűlés határozatképességére az általános szabályok alkalmazandók.
g) A közgyűlés jegyzőkönyvét a levezető elnök írja meg azzal, hogy jelenléti ívet nem
kell készíteni, a jegyzőkönyvnek azonban tartalmaznia kell a közgyűlésen elektronikus
úton részt vevő tagok azonosító adatait. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés
megtartásának körülményeit is. A jegyzőkönyvet a levezető elnök írja alá. A hozott
határozatokat és a jegyzőkönyvet a tagokkal elektronikus úton ismertetni kell.
10. §
A KÖZGYŰLÉS KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRE
Az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. az Alapszabály módosítása;
2. a tagdíj mértékének meghatározása;
3. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
4. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
5. az éves pénzügyi terv (költségvetés) elfogadása;
6. az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló je-
lentésének – elfogadása;
7. közhasznúsági melléklet elfogadása
8. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető
tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
9. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek
tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
10. az Elnökség határozataival szemben benyújtott fellebbezések elbírálása.
11. Minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy maga a Közgyűlés saját hatás-
körébe utal, és nem tartoznak más hatáskörébe.
A közgyűlési meghívóhoz – szükség szerint – mellékelni kell a költségvetés tervezetét, a beszá-
molót, hogy a tagok azt tanulmányozhassák.
A költségvetéshez módosításokat javasolhat a Közgyűlés. Minden módosító javaslatról külön kell
szavazni. Ha a Közgyűlés a költségvetést nem fogadja el, azt a módosító javaslatokkal együtt visz-
szaküldi az Elnökségnek, aki új javaslatot terjeszt elő. Az új javaslat elkészítése során figyelembe
veszi a Közgyűlés módosító javaslatait, azok elvetése esetén azt részletesen meg kell indokolni.
Az Elnökség az elkészített újabb tervezetet a Közgyűlés elé terjeszti.
11. §
RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
Az Elnökség köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha:
1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
3. az Egyesület céljainak teljesítése veszélybe kerül;
4. azt a bíróság elrendeli;
5. az Egyesület Elnöke vagy Elnöksége azt szükségesnek tartja;
6. az Elnökség taglétszámának csökkenése miatt az Alapszabály rendelkezései értelmében
szükséges;
7. azt a tagok legalább 1/3-a az ok, a cél és a napirend megjelölésével kéri.
Rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 45 napon belül ösz-
sze kell hívni. A rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 8
nappal kell kiküldeni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó sza-
bályok az irányadók.
A rendkívüli közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése
érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
12. §
AZ EGYESÜLET NYILVÁNOSSÁGA
Az Egyesület nyilvánosan működik, így
1. a Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság
abban az esetben zárható ki, ha az személyhez fűződő jogot vagy közérdeket sértene, illetve
azt törvény megengedi. A nyilvánosság kizárása ezen esetekben is csak a személyhez fűződő
jog, illetve a közérdek védelme által szükséges mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizá-
rásáról határozatot kell hozni.
2. az Elnökség és a Közgyűlés döntéseibe, valamint az Egyesület működésével kapcsolatban
keletkezett egyéb iratokba bárki betekinthet. Aki az Egyesület iratait meg kívánja tekinteni,
ezen igényét az Elnökség tagjainak valamelyikénél előzetesen köteles jelezni, aki 3 napon
belül lehetővé teszi az iratok megtekintését. Az iratokat a székhelyen lehet megtekinteni az
Elnökség tagjával előzetesen megbeszélt időpontban egy elnökségi tag jelenlétében. Az ira-
tokról – a betekintő költségére – másolat kérhető.
3. Az Egyesület beszámolója is nyilvános, abba bárki betekinthet. Annak közzétételéről a nyil-
vánosság számára is elérhető módon az Egyesület a jogszabályi rendelkezések szerint, vala-
mint az egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel gondoskodik.
4. Az Egyesület működéséről készített beszámolóról a 2. pontban foglalt módon bárki másola-
tot kérhet. Az Egyesület – eleget téve a jogszabályi rendelkezéseknek – jóváhagyott beszá-
molóját az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles le-
tétbe helyezni és közzétenni.
Az Egyesület az éves beszámolót saját honlapján is közzéteszi és megtekinthetőségét a tör-
vény által megszabott határidőig biztosítja – amint a honlap elkészül.
13. §
AZ ÜGYVEZETÉS
1. Két közgyűlés közötti időszakban az Egyesület tevékenységét a Közgyűlés által választott,
3 fős Elnökség (Elnök és két fő Elnökségi Tag), mint ügyvezető szerv irányítja. Az Elnökség
tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
Az Egyesület Elnöke: TRESZL GÁBOR
Az Egyesület Elnökségi Tagja: TELEKI DÁVID
Az Egyesület Elnökségi Tagja: HIBBEY CSABA
utca 4. A lph. fsz. 2 a.
3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg határozott időtartamra a Közgyűlés alkalmá-
val szóbeli, egyszerű többséget igénylő határozattal. Az Elnökség tagjait az Egyesület tagjai
közül kell megválasztani.
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett köz-
hasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más köz-
hasznú szervezetnél is betölt.
5. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevé-
kenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen sza-
badságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos követ-
kezmények alól nem mentesült.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.
§ (2) i) pont).
e) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit va-
lamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítélet-
ben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
f) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségvi-
selő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet
vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tiszt-
ségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény
szerint felfüggesztette vagy törölte.
7. Az Elnökség tagjainak megbízatása a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfo-
gadásával, illetve elfogadó nyilatkozat tételével jön létre.
8. Az Elnökség megbízatása – megválasztásának napjától – 5 évre szól.
9. Az Elnökség az Elnökét maga választja meg tagjai közül.
10. A vezető tisztségviselői (elnökségi) megbízatás megszűnik:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkez-
tével.
11. Az Egyesület tagsága a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A
vezető tisztségviselő visszahívásához a tagság háromnegyedes szótöbbséggel hozott határo-
zata szükséges.
12. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesületnek címzett, az Egyesület másik vezető
tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő
kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított
hatvanadik napon válik hatályossá.
A lemondás érvényességéhez és hatályosulásához sem az Elnökség, sem a Közgyűlés elfo-
gadó nyilatkozata nem szükséges.
13. Ha a vezető tisztségviselővel szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, 15 napon
belül köteles azt bejelenteni és ezzel egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a
Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül megál-
lapítja a vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnését (legkésőbb a tudomásszerzéstől
számított 45 napon belül).
14. Az Elnökség létszámának csökkenéséről az Elnökség a soron következő rendes ülésre szóló
meghívóban szükség esetén tájékoztatja a Közgyűlést, és a Közgyűlés napirendi pontjai közé
felveszi az új elnökségi tag választását.
Az Elnökség taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az eset-
ben kell rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az Elnök tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy
az Elnökség taglétszáma egy főre csökkent, illetve a teljes Elnökség lemondott.
Amennyiben az Elnök elnökségi tagsági jogviszonya megszűnése miatt válik szükségessé
rendkívüli Közgyűlés összehívása, azt az Elnökség idősebb tagja, amennyiben az idősebb
tag elnökségi tagsági jogviszonya is megszűnik, a Közgyűlést az Elnökség harmadik tagja
hívja össze.
Amennyiben új elnökségi tag választása miatt rendkívüli közgyűlést kell összehívni, az új
tag megválasztásáig az Elnökség kizárólag egyhangú döntéssel hozhat határozatot.
15. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kap-
csolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről be-
számolni.
16. Az Elnökség tagjai a tisztséggel járó teendőket ingyenesen látják el, díjazásra nem jogosul-
tak, indokolt költségeiket azonban elszámolhatják.
14. §
AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE
1. Az Elnökség a saját hatáskörében megalkotott ügyrend alapján végzi tevékenységét.
2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az Elnökség ülését az
elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó érte-
sítést az elnök a tervezett ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban, utólag is igazolható
módon megküldi az Elnökség tagjainak.
3. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi
ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban leg-
alább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kiala-
kíthassák.
4. Az elnökségi ülés időpontjáról és annak napirendjéről az Egyesület tagságát, valamint kí-
vülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesz-
tett tájékoztatóban kell értesíteni.
5. Az elnökségi ülés megtartásához legalább két tag jelenléte szükséges.
6. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A szavazás nyíltan,
szóban történik. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott
elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egy-
hangúlag hozható határozat.
7. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az az elnökségi tag, aki
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére más-
fajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy
alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
8. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érde-
kelt.
Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági
jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
9. Az Elnökség által felkért elnökségi tag az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amelyet
hitelesítés érdekében valamennyi elnökségi tag aláír. A jegyzőkönyv tartalmazza a határo-
zatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók
és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
10. Az Elnökség döntéseiről az Egyesület Elnöke köteles olyan külön nyilvántartást vezetni (El-
nökségi Döntések Tára), amelyből a döntések időpontja, hatálya, tartalma, a határozatot tá-
mogatók és ellenzők számaránya utólagosan is egyértelműen megállapítható.
11. Az Elnökség döntéseit – azok meghozatalától számított 5 napon belül, legalább 15 napra –
az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel közzé kell tenni, valamint a közvetlenül
érintettek részére írásban meg kell küldeni.
12. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet. A nyilvánosság abban az esetben
zárható ki, ha az személyhez fűződő jogot vagy közérdeket sértene. A nyilvánosság kizárása
ezen esetekben is csak a személyhez fűződő jog, illetve a közérdek védelme által szükséges
mértékben lehetséges. A nyilvánosság kizárásáról külön határozatot kell hozni.
13. Az Elnökség ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha az Elnökség bármely tagja ezt kéri,
és a javasolt napirendet írásbeli indítványában megjelöli.
14. Az Egyesület elnöke szakértőket, tanácsadókat meghatározott napirendi pontok tárgyalására
– tanácskozási jogkörrel – meghívhat.
15. Elektronikus hírközlő eszközök alkalmazása az Elnökség ülésén:
a) Az Elnökség ülése elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével is megtartható
(„konferencia-ülés”).
b) Konferencia-ülés kizárólag akkor tartható, ha az ülésre meghívott, azon részt vevő ta-
gok mindegyike számára biztosított az elektronikus hírközlő eszköz használata, és az
elnökségi ülés ilyen módon történő megtartása ellen egyik tag vagy meghívott sem til-
takozik.
c) A konferencia-ülés megtartása során kizárólag olyan hírközlő eszköz használható,
amely egy időben képes a kép és hang továbbítására oly módon, hogy az ülésen részt
vevők egymást valós időben, egyszerre látják és hallják.
d) A konferencia-ülés összehívására és megtartására az elnökségi ülés általános szabályai
irányadók azzal, hogy az ülés helyszínét külön nem kell megjelölni, minden elnökségi
tag, illetve további meghívott ott vesz részt az ülésen, ahol a megfelelő elektronikus
eszköz használata rendelkezésére áll.
e) A konferencia-üléssel tartott elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyen fel
kell tüntetni, hogy az ülés konferencia-ülés volt. Az ülésen elhangzottakat és a megho-
zott határozatokat az általános szabályok szerint úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is
ellenőrizhetőek legyenek. A jegyzőkönyvet az Elnökség által kijelölt elnökségi tag ké-
szíti el, majd aláírja, és megküldi az elnökség másik tagjának, ő pedig tovább az Elnök-
nek, akik a jegyzőkönyvet mindhárman aláírásukkal hitelesítik.
15. §
AZ ELNÖKSÉG FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
1. Az Elnökség feladata az Alapszabály, illetve a Közgyűlés által kijelölt célok megvalósítása
érdekében történő intézkedés, az operatív munka irányítása.
2. Az Elnökség az Egyesület céljainak szem előtt tartásával, a Közgyűlés döntéseinek megfe-
lelő módon, annak határozatait végrehajtva tevékenykedik.
3. Az Elnökség (ügyvezetés) feladatkörébe tartozik különösen:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a dön-
tések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tiszt-
ségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak be-
következte esetén a jogszabályokban előírt intézkedések megtétele;
m) a tag felvételéről való döntés;
n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. Az Elnökség köteles minden más olyan, az Egyesület céljait elősegítő feladatot elvégezni,
amely nem ütközik jogszabály vagy ezen Alapszabály rendelkezéseibe, illetve amely elvég-
zésével a Közgyűlés megbízta, és az más szervnek nem feladata.
16. §
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
1. Az Egyesület képviselete:
Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnökség látja el, az alábbiak szerint:
a) az Elnök önállóan, korlátozás nélkül képviseli az Egyesületet;
b) az Elnökségi Tagok korlátozás nélkül, együttesen jogosultak a képviseletre.
2. Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásba bejegyzett képviselője képviseleti jogának kor-
látozása és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel
szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekö-
vetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia
kellett volna.
3. Az Egyesület bankszámlája felett az Egyesület Elnöke önállóan rendelkezik, míg az Elnök-
ségi Tagok együttesen rendelkeznek. A bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök egysze-
mélyi, az Elnökség Tagjainak együttes aláírása szükséges.
17. §
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA, GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE
1. Az Egyesület éves költségvetés alapján tevékenykedik, a költségvetés január 1. napjától dec-
ember 31. napjáig szól. Az éves pénzügyi tervet és az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről
szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót az Egyesület
közgyűlése tárgyalja meg és fogadja el.
2. A következő évre szóló költségvetést legkésőbb a megelőző év december 23. napjáig el kell
fogadni.
3. A költségvetés év közben is módosítható. Az Elnökség vagy a tagok legalább 30 %-ának a
javaslata alapján a Közgyűlés dönt erről a költségvetés elfogadásához szükséges szavazat-
aránnyal.
4. Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból,
a szolgáltatást igénybevevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból,
jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból, pályázat útján elnyert támogatásokból, céltámoga-
tásokból és egyéb támogatásokból, valamint a tevékenység egyéb bevételeiből tevődik ösz-
sze. Az esetleges felajánlások elfogadásáról az Elnökség határoz.
5. A tagok (rendes és pártoló) fizetési kötelezettségét az éves tagdíj megfizetése jelenti.
6. Az Egyesület éves tagdíja – az alapítás napjának évében – egy évre 5.000 Ft, azaz ötezer
forint. A tagdíj mértékét – az Elnökség indítványa alapján – a Közgyűlés határozza meg. A
tagdíjat minden év január 31. napjáig kell az egyesület rendelkezésére bocsátani, banki uta-
lással vagy az Elnökség tagjánál történő megfizetéssel. A pártolói tagság díja 10.000 Ft.
7. Az új belépőknek akkor is teljes évi tagdíjat kell megfizetni, ha belépésük, illetve tagként
történő felvételük év közben történik.
8. Az Egyesület céljainak elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve kiegészítő tevékenység-
ként vállalkozási tevékenységet is folytathat.
9. Az Egyesület a gazdálkodása, illetve vállalkozási tevékenysége során elért eredményt, il-
letve vagyonát nem oszthatja fel, a tagok részére nyereséget nem juttathat, azt az alapsza-
bályban meghatározott tevékenységére fordítja.
10. Az Egyesület a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és
ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
11. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik
megtérítésére azonban – bizonylat ellenében – igényt tarthatnak. A megtérítésről az Elnök-
ség dönt.
12. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj meg-
fizetésen túl – saját vagyonukkal – nem tartoznak felelősséggel az Egyesület tartozásaiért.
13. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért az Elnökség a felelős. Az
Egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését a Közgyűlés látja el.
18. §
AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE
Az Egyesület feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásá-
nak ellenőrzését az Állami Számvevőszék, törvényességi felügyeletet pedig az ügyészség látja el.
19. §
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egye-
sületekre válhat szét.
2. Az Egyesület megszűnik, ha:
a) a Közgyűlés kimondja az Egyesület megszüntetését;
b) a Közgyűlés dönt az Egyesület más egyesülettel való egyesülésről;
c) az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak
lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet
törli a nyilvántartásból.
d) az Egyesület megvalósította célját, vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új
célt nem határoztak meg,
e) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3. Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, megszűnésének kimondása az Egyesület
Közgyűlésének kizárólagos jogkörébe tartozik, amely döntéshez a szavazati joggal rendel-
kező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése
után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával meg-
egyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A
nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az
alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alap-
szabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerez-
heti meg.
5. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minő-
ségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törlés-
től számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban
álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi va-
gyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
6. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon
állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
7. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kár-
térítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződé-
sen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az
egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem
vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkal-
mazható.
8. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sport-
politikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás
felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabá-
lyokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sport-
célú támogatásban nem részesült.
20. §
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Az Alapszabályban nem részletezett kérdések eldöntésekor mindenkor figyelembe kell
venni jelen Alapszabály Preambulumában meghatározott jogszabályok rendelkezéseit és a
2. §-ba foglalt általános alapelveket. A nem szabályozott kérdésekben úgy kell döntést hozni,
hogy az elősegítse jelen Alapszabály 3. §-ában rögzített egyesületi célok előmozdítását.
A nem szabályozott kérdésekre mindenkor irányadóak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mű-
ködéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), továbbá a sportról szóló 2004.
évi I. törvény rendelkezései.
Kelt: Kocson, 2024. február 17. napján