Az elsősegélycsomag és annak praktikus tartalma
A legtöbb, hegyen és sziklán gyakran megforduló mászó, bármilyen felkészült is szakmailag, zavarba jön arra a kérdésre, ami az elsősegélycsomag tartalmát illeti. Valóban nagy dilemma elé állít bennünket ez a téma, hiszen elég sok – egyenként mind védhető és vitatható – aspektus vetekszik ebben a kérdésben, így nem lehet azt mondani, hogy egyetlen jó választás van, vagy csupán egyetlen jó választás lehet, ami generálisan tökéletes lesz számunkra.
A fentiek mellett azonban megfér, azaz állítás, hogy van néhány eszköz, ami vitathatatlanul fontos minden helyzetben és van néhány koncepció aminek a megszívlelésével mindenki össze tud állítani magának egy aktuálisan igényeire szabott csomagot. Ezzel az állítással azt hangsúlyozzuk, hogy egy előre megvásárolt készen felszerelt elsősegélycsomag pont annyira nem praktikus, mintha előre összekészített mászófelszereléssel indulnánk el. Mert lehet, hogy egy túrára sok, egy – két hetes hegyi kalandhoz pedig kevés. Alapszabály tehát, hogy mindig magunknak és mindig az aktuális igényeknek megfelelően készítsük fel a csomagunkat. Erre konkrét gyakorlati példákat is fogok javasolni.
Van néhány alapelv, amit minden csomag összeállításánál figyelembe kell vennünk:
– Ne vigyünk semmi olyat, amit nem tudunk használni (nincs gyakorlatunk benne, nem próbáltuk, nem ismerjük az eszközt stb.)
– Ne vigyünk olyan felszerelést, ami indokolatlanul nehéz
– A leggyakoribb kórképekre készüljünk, azokra viszont legyünk felkészülve
– Vízálló csomagunk legyen
– A csomag mindig a táskánk tetejében vagy elején legyen, mindig könnyen hozzáférhető helyen
– Ne csak kötszerrel tölts meg, vigyél magaddal gyógyszereket is
– Nem kell mindenből egy egész csomag, vedd ki a csomagolásból és csak néhány db-ot tegyél el
– Páronként vagy fejenként egy csomag dilemmája
Mindezek a pontok némileg kiegészítve: Az első pont talán a legfontosabb, aminek az az üzenete, hogy ismerjük meg a saját elsősegélycsomagunk tartalmát és minden benne lévő eszközt tudjunk használni, hiszen a legnagyobb pazarlás, ha olyan súlyt viszünk magunkkal, ami minden helyzetben hasztalan. Ne felejtsük el, hogy a súly és térfogat növekedése exponenciálisan növekvő veszélyforrás is, tekintve, hogy lassítja a haladást így sok esetben több időt vagyunk kitéve a környezeti expozícióknak, előbb kimerülünk és több időt tartózkodunk veszélyes terepen.
A második pont kicsit világosabb: nyilvánvaló, hogy nem szeretnénk 10 kg-os mentőtáskákkal hegyet mászni, így kompromisszumokat kell hozni és jelen kérdésben a súly, igenis döntő, visszautalva az első pontra.
Ha a hegyen fel szeretnénk készülni az antrax fertőzésre is, akkor nagyon sok felszerelést kell vinnünk, de ezeket tudni is kellene használni, végül ez a valószínűtlenségi sor odáig mutat, hogy egy komplett kórházat is vihetünk, hogy mindenre felkészültek legyünk. Ellenben, ha nincs nálunk egy kötözőpólya sem, vagy egy gyógyszer a fejfájásunkra az szintén felelőtlenség és az egész túránkat elronthatja. Taktikusan tehát, úgy tudjuk elérni a legjobb súly/effektivitás arányt, ha a leggyakoribb kórképekre készülünk és a „felelőtlenséget” csak az igen ritka kázusokra hagyjuk meg, azokra viszont meghagyjuk.
Értelemszerűen olyan csomagot válasszunk, ami annak a tartalmát meg tudjuk óvni. Nem csak a kötszereknek rossz, ha eláznak, emellett, ha a csomag nem nyújt elég védelmet, a tabletták összetöredeznek, az eszközeink egymáshoz dörzsölődése kinyitja őket és használhatatlanná válnak.
Fontos, hogy a beülőnkön, táskánk tetejében összességében olyan helyen legyen a csomag, ahol baj esetén gyorsan hozzá tudunk férni. Ritkán van szükség progresszív beavatkozásokra, amikor azonban felmerül az igénye, az idő szubjektív megélése kifejezetten relativizálódik a kórkép folyamata szerint (időfaktor), tehát nincs elpazarolható néhány percünk, amit keresgéléssel töltünk.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha nagyon sok kötszert viszünk magunkkal, akkor mindent el tudunk látni. Valójában egyrészt az outdoor balesetek 30%-a belgyógyászati jellegű vészhelyzet, tehát egyáltalán nem is jelenik meg a külső vérzés. Másrészt, ha racionálisan belegondolunk kevés olyan kórképet tudunk elképzelni és a mentőgyakorlat is ezt mutatja, ahol kifejezetten életmentő jellegű lenne a nagy mennyiségű kötszerrel való sebkötözés. Tehát egy nagy artériás, vénás vérzés jól megköthető néhány jó minőségű kötszerrel, ha pedig olyan a sérülés, hogy nem, akkor pedig tízszer annyi is kevés, csak a vért szívja fel és az ellátottság hamis illúzióját kelti, tehát más megoldást kell választanunk: direkt nyomás, vagy kötszert kell improvizálnunk. Mindenesetre azonban a realitás azt mutatja, hogy az ilyen jellegű traumák igen ritkák. Gondolkozzunk inkább széles palettában sebösszehúzó, gyógyszerek, melegítő párna, légútbiztosító eszköz stb.
Minden gyógyszerrel úgy számoljunk, hogy néhány napot ki tudunk húzni vele, tehát nem kell egész leveleket vinni magunkkal, bőven elég, ha a felső sort levágjuk és úgy pakoljuk el.
A mászás vagy túra előtt el kell dönteni, hogy páronként vagy fejenként egy csomagot viszünk, valamint konszenzusra kell jutni, hogy ez a csomag hol lesz. A legtöbb esetben páronként elég egy csomag, hiszen, ha az egyik tag megsérül, az ellátónál vagy van, vagy ki tudja venni a sérült zsákjából. Ha hosszú ideig vannak távol egymástól (például nagyfalas mászás), akkor szükség lehet fejenként egy nagy csomagra, hogy egy esetleges kőhullás okozta következményeket orvosolni tudjunk.
Az elsősegélycsomag eszközös tartalma
– Bőrfertőtlenítő: lehetőleg minél kisebb és könnyebb kiszerelésben, pl. Betadine
A bőr és sebfertőtlenítőt kisebb sérülések esetén steril mullapra locsoljuk és a sebszélektől kifelé törlő mozdulatokkal haladunk. A mullapot mindig cseréljük, hogy a kitisztított piszkot ne vigyük vissza a sebbe. Alapvetően azt ajánlják, hogy a sebbe közvetlenül ne kerüljön vagy ne locsoljunk, nagy tátongó sérülések esetén azonban ez elengedhetetlen. Ekkor egész pólyákat vagy teljes mullapokat itassuk át vele és ezzel tamponáljuk a sérülést.
– Sebkötöző pólya: 10cm széles
A kisebb sebeket ezekkel, kalászkötés szerűen sterilen tudjuk fedni, vagy nagyobb, esetleg tátongó sebekbe tamponként belehelyezni. Érdemes steril, szegett pólyát vásárolni. Az önmagához tapadó kötszerek is kiválóak sokszor, azonban nem tud olyan multifunkciós lenni, mint az egyszerű szegett kötszer, így mi inkább ezt javasoljuk.
– Izraeli kötszer
A nagyobb kiterjedésű vagy komolyabb sérülések ellátására alkalmas multifunkcionális trauma kötszer. Épp úgy fedő, mint nyomókötések kialakítására egyaránt alkalmas rugalmas pólya, amivel a legkényesebb területek is könnyen és gyorsan kötözhetőek.
– 5×5 és 10×10 Mull lap
A seb steril törléséhez és fedőkötés alkalmazásához használhatjuk.
– Néhány kisebb ragtapasz
– Sebösszehúzó tapasz
A bőrt tisztára töröljük, a sebet fertőtlenítjük, majd enyhe összehúzás mellett kvázi zárni tudjuk a sebszéleket, amivel a gyógyhajlam lényegesen javítható, a fertőzés csökkenthető és adott esetben egy-egy varrandó területet ilyen módon el tudunk látni.
– Légútbiztosító eszköz:
Egyszerű légútbiztosító eszközök például Mayo tubus az eszméletlen beteg légútjait tudja nyitva tartani, ami adott esetben életet menthet. Jellemzően akkor használjuk, ha eszméletlenség során a beteget nem javasolt stabil oldalfekvő helyzetbe tenni. Ilyenkor a pipa behelyezésével a lágy szájpad és nyelv okozta légúti elzáródás miatt bekövetkezett fulladás elkerülhetővé válik, ráadásul egyetlen ellátóként felszabadít az állandó manuális légútbiztosítás nehézsége alól. Mindezek mellett természetesen aspiráció ellen érdemi védelmet nem nyújt, tehát ha hány a beteg vagy komolyabb arc/orr/szájüregi vérzése van, a stabil oldalfektetés nem elkerülhető. Általában egy olyan méretet érdemes vinni és választani, ami a legtöbb embernek megfelelő lehet (3as; 4es), annak ellenére is, hogy valójában nagy a méretpaletta és minél pontosabb a kimérés, annál effektívebb eredményt ad.
– Kémiai melegítő lap
Kéz-láb-testmelegítőként vásárolható, általában egyszer használatos melegítő tasak, ami vész esetén kibontáskor levegővel érintkezve 4-6 órán át 50-60°meleget állít elő, ami egy kellemetlen bivakban, vagy egy kihűlt végtag, esetleg kimerült áldozat esetén élet vagy végtagmentő lehet. Érdemes megjegyezni, hogy a légköri nyomás csökkenésével a hatásfoka jelentősen romlani kezd.
– Izolációs fólia
Tekintve, hogy széles vitákat kiváltó kérdést képvisel a fólia, ezért egy külön fejezetben foglalkozunk ezzel a témával pro- kontra.
Az elsősegélycsomag gyógyszeres tartalma
A gyógyszerekkel kapcsolatban gyakran merül fel a kérdés, hogy ki, kinek, milyen módon adhat és milyen – jellemzően jogi – következményei lehetnek annak. Valójában annyira kialakult bennünk az orvostól való függés, hogy félünk ezekhez a legtöbb esetben vény nélküli szerekhez nyúlni, holott nem csak egy mászást vagy túrát menthet meg, és bagatell panaszokat enyhíthet, hanem adott esetben végtag vagy életmentő is lehet. Nagyon fontos azonban, hogy a saját gyógyszeres csomagunk összeállítása előtt beszéljünk háziorvosunkkal vagy kérjük sportorvos segítségét, aki az anamnézisünk ismerete mellett tudja ajánlani vagy éppen kontraindikálttá tenni a lent leírt szereket.
A legtöbb itt leírt gyógyszer vény nélkül kapható, mellékhatásspektruma szűk és megjelenéseik ritkák, legnagyobb kontraindikációjuk a hatóanyaggal szemben lévő allergia. Mindezek mellett a saját felelősségünk, hogy az általunk használt gyógyszerek tájékoztatóját megismerjük.
Legyünk tisztában azzal, hogy minden országban más és más a jogi környezet, a külön kemikáliák külön megítélés alá esnek, ezért bizonyos nálunk például vényre kapható fájdalomcsillapítók bizonyos országok droglistáiban szerepelhetnek (például Tramadol). Nem szokott vita lenni abból, hogy saját magunknak milyen gyógyszert adhatunk, azonban gyakran felmerül a kérdés, hogy túratársunknak milyen gyógyszert adhatunk káros jogkövetkezmények nélkül.
A válasz, hogy alapvetően vény nélküli gyógyszerből bármit, de a jóhiszeműség és a kockázat haszon mérlegelés alapján a józan ész határain belül akár vényköteles gyógyszerekből is adhatunk, amíg az áldozat a saját döntése alapján, belátása teljes birtokában veszi be ezeket. Továbbá, vannak területek, ahol a gyógyszer nem adásának a kockázata és így a potenciális jogi vonzatai lényegesen nagyobbak, mint az adásának, hiszen az elsősegélynyújtást mindig a tőlünk telhető legmagasabb szinten vagyunk kötelesek megtenni. Ilyen példa lehet a magashegyekben, egy tüdőödémában a dexamethasone intramuszkuláris adása, ami egyértelműen életmentő gyógyszer lehet.
Lenti lista összeállítása során igyekeztünk figyelembe venni a lokális szabályozás mellett az UIAA és ICAR aktualizált ajánlásait is, valamint a témában írt releváns publikációkat.
– NSAID fájdalomcsillapító, lázcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszer belgyógyászati jellegű fájdalmakra
Belgyógyászati jellegű, enyhe – közepes fájdalmakra, illetve gyulladáscsökkentésre használjuk őket, legelterjedtebbek az Algopyrin és Ibuprefen származékok.
– NSAID fájdalomcsillapító, lázcsillapító, gyulladáscsökkentő gyógyszer traumás jellegű fájdalmakra
Sok esetben a traumával együtt járó ödéma és gyulladás csökkentésében is jelentős szerepe van, enyhe és közepes fájdalmak csillapítására használjuk, leggyakoribb képviselőik a Diklofenák származékok és Xilox, mindkettő por formájában is elérhető.
– Opioid fájdalomcsillapító
Közepes vagy erős traumás jellegű fájdalmakra Tramadol tablettát alkalmazhatunk, aminek alkalmankénti használata viszonylag szűk mellékhatásspektrummal rendelkezik, azonban erősebb fájdalmak (törések) esetén is hatásosan tudja enyhíteni a panaszokat.
– Véralvadásgátló NSAID gyógyszerek
Típusos mellkasi panaszok és fagyási sérülések esetén használjuk őket, jellemzően elsőként választandó szer az Aszpirin, elérhetetlensége esetén Ibuprofént javasolnak.
– Görcsoldó gyógyszerek
Szintén vény nélkül kapható, belgyógyászati jellegű görcsös fájdalmak enyhítésére szolgál, leggyakrabban az Algopyrinnel kiegészítve. Legelérhetőbb képviselői a NoSpa és a Papaverin.
– Acetazolamide:
Vízhajtó és értágító gyógyszer, a jelenlegi ismereteink szerint gold standardja az AMS, HAPO, HACO megelőzésének, valamint kezelésének. A hatásbeállásig hosszabb időre van szükség, ezért preventív szedését szokták javasolni, de egyértelmű konszenzus van abban, hogy a legmegfelelőbb megelőzés az adekvát akklimatizációs lépcsők betartása. Mindezek mellett kellemetlen mellékhatásspektrummal rendelkezik, de a kockázat/ haszon elemzés alapján szinte minden magashegyen mozgó mászó és egészségügyi szakember felszerelésének része.
– Dexamethason:
Jellemzően intramuszkulárisan beadandó gyógyszer, tipikusan az 5-6000m-nél magasabb csúcsok mászása során hordanak magukkal a mászók, ahol a hirtelen fellépő HAPO, HACO esetén izomba való beadása életmentő lehet. Ez az egy ezekben a magasságokban rendszeresen használt szteroid ékes példája annak, hogy nem egészségügyi szakemberek is invazív beavatkozást, vagy idegen vényköteles gyógyszert adnak maguknak vagy a társaiknak életmentés céljából.
– Hasfogók:
Magashegyekbe vagy idegen országok és kultúrák látogatásakor egy betegség, gyomorrontás, hasmenés könnyen el tudja rontani akár az egész utazásunkat, ezért célszerű, ha van nálunk egy számunkra bevált hasfogó készítmény. Ezek jellemzően vény nélkül kapható gyógyszerek, leggyakrabban használt termékek a Smecta és a széntabletta.
– Hányáscsillapítók
Épp úgy, mint a fentebb leírtak esetén, vény nélkül kapható gyógyszerek a B6 vitamin, valamint a Daedalon, bár utóbbi kifejezett álmosságot okozhat. Háziorvos által felírható, leggyakrabban használt effektív készítmény a Cerucal.
Egyéb megjegyzések krónikus betegségben szenvedőknek és egészségügyi szakembereknek:
Az AMS és a magashegyeken jelentkező általános belgyógyászati panaszok, fejfájások kezelésére több terápiával próbálkoztak az utóbbi évtizedekben. Főleg azoknál a személyeknél, akik gyakran panaszkodnak fejfájásra, kifejezetten hatásos kombináció volt és már preventíven is ajánlott a Sumatriptan – Ibuprofen együtt alkalmazása, aminek a hatásossága egyértelműen bizonyított.
Újabb evidenciák azonban azt támasztják alá, hogy az Ibuprofen Aszpirinre való cserélése növeli a hatásosságot, sőt a magashegyeken alkalmazott Aszpirin jelentősége legtöbb területen egyre inkább felértékelődik. Míg újabb, egyértelműen erősebb és a jelenleg leghatásosabb ajánlás AMS esetén az Acetazolamide és Aszpirin kombinációja, az utóbbi esetén az Acetazolamide kényelmetlen mellékhatásspektruma miatt sokak számára nem szimpatikus.
Vizsgálták továbbá a koffein hatását is magashegyi körülmények között, aminek az eredménye, hogy épp úgy, mint tengerszinten, fokozza az Algopyrin hatásosságát (E közismert tény miatt készítik a Algopyrin-Nospa- Koffein kombinációjú vény nélkül kapható tablettát, a Quarelint), valamint segít a glykogén reszintézisében, így a regenerációban és a kimerülés ellen is hatásos.
Rendszeresen szedett gyógyszerek:
Sokan alapbetegségeik miatt szednek bizonyos gyógyszereket, így a leggyakoribb betegségekre alkalmazott gyógyszerek kapcsán írjuk összefoglalónkat, hogy azok hatása miképpen változik a magashegyekben, illetve jelenleg milyen ajánlások vonatkoznak rájuk:
Gyakori asthma, COPD és egyéb tüdőbetegségekben használt gyógyszer a Salbutamol. Ennek használata magashegyi körülmények között, a bizonytalan eredmények miatt nem ajánlott, helyette a vizsgálatok a nagyon hasonló Salmeterolt javasolják, ami viszont nem csak az alapbetegség, hanem HAPE ellen is bizonyítottan effektív szer.
Különböző béta blokkoló szereket fiataloknak is rendszeresen írnak fel hibásan, a vérnyomásbeállításra tett kísérletként, valamint relevánsan egyéb szapora szívműködés okozta panaszok miatt, szívelégtelenség miatt. Ezek szedése a magashegyekben fokozott odafigyelést igényel, mert fokozza az oxigéndeszaturáció esélyét, lényegesen karakteresebben jelentkeznek a mellékhatásai, ráadásul bronchospazmust okozhat vagy fokozhat, így az oxigenizáció (főleg HAPE esetén) jelentősen romlik, nem beszélve a magashegyekben létrejövő, szervezetben jelentkező kompenzációs mechanizmusok részleges kikapcsolásáról.
Vízhajtó gyógyszereket különböző ödémák kezelésére, vese és szívbetegeknek rendelnek el. Magashegyi körülmények között a használatuk fokozott odafigyelést igényel, mert könnyen ionzavarokat, dehidratiót és kimerülést okozhatnak. Érdekes paradoxon, hogy a magashegyi gyógyszerek gold standardja pont egy vízhajtó, de, mint minden vízhajtó szedés esetén fokozott figyelmet kell fordítani az ionok bevitelére és bőséges folyadékfogyasztásra. Lásd a megfelelő fejezetet.
Altatók, kiemelten a benzodiazepin származékok használata vitatott kérdés, mert részben segít csökkenteni a magassággal együtt járó inszomniát és kialvatlanságot, másrészt viszont hypoventillációt okoz, ami rontja az oxigenizációt és regenerációt.
Calcium antagonista vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, kiemelten a Nifedipine sok szempontból kedvezőbb hatású, mint tengerszinten, HAPE esetén a tüdőben lévő nyomások csökkentése miatt egy kifejezetten hatásos, oxigenizációt is javító, elsősegélyben rendszeresen használt gyógyszer.